Tartalom

KATICA

CSALÁDI NAPKÖZI

SZAKMAI PROGRAM

A Katica Családi Napközi és Játszóház, Leányváron található a 10. számú főút mentén.

Ez a község Bp.-től 32 km, Dorogtól csupán 5 km. Tömegközlekedéssel jól megközelíthető, közvetlenül a buszmegálló és a vasútállomás szomszédságában vagyunk.

Családi Napközink hét gyermek –bölcsődés és óvodás korú gyermekek-gondozását, fejlesztését látja el, mindennapos jelleggel.

Alkalmi pár órás gyermekfelügyeletre -játszóház- igénybevételére is van lehetőség.

A Családi Napközi működési célja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő szülők számára, lehetővé tenni, hogy gyermekük felügyeletét megoldva munkát vállalhassanak, vagy olyan képzésen vegyenek részt, amely elősegíti elhelyezkedésüket. Más szempontból a kistelepüléseken is lehetővé váljon a gyermekfelügyelet biztosítása, annak érdekében, hogy gyermekük napközben megfelelő ellátásban részesül: a gyermek egyéni szükségleteit figyelembe vevő napirend, a közös játék öröme, a derűs légkör eredményeképpen.

Célunk, hogy családias, meleg, barátságos légkörben, személyre szóló, differenciált bánásmóddal járuljunk hozzá a gyermekek személyiségének kibontakozásához.

Elsődleges feladatunknak tekintjük, hogy nyugodt, derűs, kiegyensúlyozott hátteret biztosítsunk a gyermekek önfeledt, értelmes játékának, mindennapi tevékenységének.

A gyermekek napi tevékenységüket rugalmas helyzethez és feladathoz alkalmazkodó napirenden belül végzik. Mivel az ilyen korú 1-4 éves gyermek időérzéke még fejletlen, napját úgy éli meg, mint történések, cselekvések sorozatát. Fontos, hogy tiszteletben tartsuk, toleráljuk a kisgyermekek igényeit a napi tevékenységek időbeli tervezése során.

Mivel a gyermekekkel a nap folyamán két felnőtt foglakozik, sokkal több idő jut egy-egy gyermekre, mint a hagyományos intézményes kereteken belül.

Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a gyermekeket az egyéni igényeiknek, érdeklődésüknek, személyiségjegyeik, különbözőségeik figyelembevételével a legoptimálisabban fejlesszük.

A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve elegendő időt és nyugodt körülményeket teremtünk pihenésre, alvásra is.

Tevékenységi formáink

1. Gondozási feladatok

2. Játéktevékenységek

3. Irodalmi nevelés, mese, vers

4. Zenei nevelés

5. Vizuális nevelés, vizuális tevékenységek

6. Környezet megismerésére nevelés

7. Matematika

8. Testnevelés, mozgás

1. Gondozási feladatok

Testápolás, higiéniai szokások:

Ismerkedjenek meg a testápolási teendőkkel, a tisztálkodáshoz szükséges eszközökkel.

Ismerjék a tisztálkodás sorrendiségét. Segítséggel mossanak kezet, használják, jellel ellátott törölközőjüket.

Ismerjék a papír zsebkendő használatát és segítséggel használják is azt.

Öltözködés:

Ismerjék fel saját ruhájukat, cipőjüket. Próbálkozzanak az öltözködéssel.

Ruhájukat próbálják segítséggel ki és begombolni, fel és levenni.

Étkezés:

Ismerjék és használják helyesen az étkezéshez szükséges tárgyakat (evőeszköz, pohár, szalvéta)

Ismerkedjenek meg a kultúrált étkezés szokásaival, szabályaival.

2. Játéktevékenységek:

A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, ill. tevékenységi forma. A gyerekek a játék útján  ismerkednek meg a világgal, a tárgyakkal,  a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Ezáltal hatással van a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésére.

A játéknak a kreatív személyiség fejlesztésében értékes mozzanatai, pl. a szerepjáték, bábozás, amelyek lehetőséget adnak a szociális kreativitás fejlődésére (magatartásmódok rugalmas átalakítása).

A játékot kísérő pozitív érzelmek, közlési vágyat ébresztenek, ezáltal fokozódik a gyerekek beszédkedve. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, kialakulnak ill. fejlődnek a gyerekek közötti társas kapcsolatok.

A gyakorlójátékban -ami a 2-3 éves korosztály legjellemzőbb játékfajtája- nagy szerepe van a „magam csinálom”  „már én is tudom” motívumainak is, és ezért ez az énfejlődés fontos tényezője.

A gyermekek számára a különböző játékfajtákhoz (gyakorlójáték, konstrukciós-építő játék, szerepjáték, szabályjáték) biztosítjuk a megfelelő játékeszközöket.

Húzható, tologatható, rakosgatható játékok, öltöztethető babák, autók amelyekbe rakodhatnak, szállíthatnak, vagy maguk is beleülhetnek. Nagy lehetőségek rejlenek a gondolkodásfejlesztés terén a bábozásban.

A 1,5-2 éves gyermek már jól megérti a bábokkal bemutatott rövid történeteket.

A kezére húzott báb arra ösztönzi, hogy ő is megszólaltassa a játékot.

Naponta nézegessenek könyvet, melyekben állatok, emberek, tárgyak láthatók.

Ne csak a tárgyat nevezzék meg, hanem meséljenek a kép cselekményéről is. Fontos, hogy sokat beszéljünk a gyerekhez, de a legfontosabb, hogy őt is hallgassuk meg. A beszédtanításban kiemelkedő helyet foglal el a vers és a mondóka.

A kisgyermek érzelmi élete a tapasztalások útján gazdagodik. Saját élményei az érzelmek megismerését, átélését teszik lehetővé. A pozitív érzelmek: az öröm, a meglepetés, a nyugalom és a szeretet arra ösztönzik, hogy az eseményeket, melyekből ezek az érzelmek fakadtak megismételje. Játékaiban szívesen játssza el azokat a pillanatokat, melyek jó érzéssel töltötték el.

3. Irodalmi nevelés, mese, vers:

A dajkarímek az altató, hintáztató, járni-tanító, ujjkiszámoló, állathívogató, hangutánzó népi mondókák az egy-három éves kisgyereket megismertetik testrészeivel, az élet nélkülözhetetlen műveleteivel és segítik a közvetlen majd a távolabbi környezet felfedezését is.

A mondókák, mondókamesék arra is alkalmasak, hogy felkeltsék és irányítsák az évszakok és az időjárás változás közötti összefüggésekre a gyerekek figyelmét.

A képeskönyvvel való találkozás kötetlen, kellemes együttléttel kapcsolódjon össze.

Szakmai programunk keretében minden nap alkalom nyílik a mesélésre, mondókázásra, verselésre, többféle formában (bábozás, dramatizálás).

A mesék általában lánc ill. állatmesék, amit a 2-3 éves korú gyerekek már megértenek.

4. Zenei nevelés:

A zenei nevelés a gyerekeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Ezenkívül fejleszti a gyerekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét.

Feladatunknak tekintjük, hogy a zenei anyag a legkisebbek számára is értékes, művészien szép, és egyszerű legyen. A játékos mozgással kísért éneklésben a felnőtt-gyermek bensőséges kapcsolata érvényesüljön, a mondókák a dalok a magyar beszéd hangleejtését, ritmusát pontosan kövessék. A dalanyagot elsősorban a néphagyományból válogatjuk, de ezt kiegészítheti egy a magyar zenei jellegből fakadó, jó versekre komponált gyerekdal, műzene.

A zenei nevelésnek komplex módon kell érvényesülnie, a nap bármely szakában legyen lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására.

5. Vizuális nevelés, vizuális tevékenységek:

A vizuális nevelés összetett, sokszínű nevelési folyamat. Magában foglalja a rajzolást, festést, mintázást, konstruálást, műalkotásokkal való ismerkedést.

Egyik legfontosabb feladatunk e nevelés terén, hogy felkeltsük a gyerekekben az ábrázolás anyagaival , eszközeivel való tevékenység vágyát és juttassuk a gyereket az alakítás öröméhez.

Lehetőséget biztosítunk a gyerekeknek a nap folyamán, hogy bármikor gyurmázhassanak, rajzolgathassanak, firkálgathassanak. Kipróbálhassák milyen festeni ecsettel vagy az ujjukkal, rajzolhatnak a homokban pálcával vagy betonra rajzkrétával.

6. A környezet megismerésére nevelés:

A környezettel való ismerkedés a nevelés egészében érvényesülő folyamat.

A környezettel való ismerkedés közben alakul a gyerekek társas magatartása, fejlődik a beszédmegértő és nyelvi kifejezőképessége. A környezet megismerése, elősegíti, hogy a gyerekek maguk fedezhessék fel a környezetük tárgyait, jelenségeit. Továbbá lehetőséget ad minél több érzékszervvel való tapasztalásra. Fontos, hogy a gyermekekben kialakuljon a környezettel való harmonikus kapcsolat, hogy fedezzék fel a természet szépségeit.

A rácsodálkozás a felfedezés jelentsen örömet a gyerek számára (pl. egy színes pillangó, vagy egy szép színű őszi falevél).

Fontos feladatunknak tekintjük, hogy mindig hallgassuk meg a gyerekek kérdéseit, közléseit és reagáljunk is rá.

Beszélgessünk a gyerekekkel, családról, évszakokról, a testünkről, állatokról, növényekről, gyümölcsökről, színekről, járművekről és minden olyanról ami megjelenik a hétköznapjaikban a valós környezetükben.

7. Matematika:

A matematikai nevelésnek meghatározó a szerepe a gyerekek képességeinek fejlesztésében, elsősorban az érzékelés, észlelés, megfigyelés területén.

Feladatunk, hogy olyan játékhelyzeteket teremtsünk ahol a gyerekek ezekkel találkozhatnak ( pl. építőkockából épített torony, vagy egy ujjainkkal kapcsolatos számolós mondóka).

A környezet megismerése szoros kapcsolatban van a matematikai neveléssel. A kisgyermek a környezete révén gyűjt tapasztalatokat arról, hogy ( pl. az egyik ház magasabb  a másik alacsonyabb, ez az utca rövidebb a másik hosszabb).

8. Testnevelés, mozgás:

A másfél- három éves korú gyermekek életében az egyik legfontosabb dolog a mozgás.

Igyekszünk a nap folyamán  minden lehetőséget kihasználni arra, hogy a gyerekek a szabadlevegőn mozoghassanak, futkározhassanak.

A mozgás fejleszti a testi képességeket az ügyesség sokféle formáját, a testi erőt, gyorsaságot, állóképességet.

Az örömmel végzett gyakorlatok és játékok elősegítik a gyerekek helyes  testtartásának kialakulását. A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését.

Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy a testnevelés középpontjában a játékos mozgás álljon, ez a gyerekek számára az aktív pihenés egy formája.